A Hypnózis tudományos alapjai

A modern tudomány a hipnózist egyre inkább idegtudományi szempontból vizsgálja. Kutatások kimutatták, hogy a hipnotikus állapot során az agy aktivitása bizonyos területeken megváltozik, különösen azokban, amelyek a figyelem, az érzelmi szabályozás és a kognitív kontroll működéséért felelősek. Funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) vizsgálatok például azt mutatták, hogy a hipnózisban lévő személyek agyában csökkenhet a dorsolaterális prefrontális kéreg (DLPFC) és a dorzális anterior cinguláris kéreg (dACC) közötti konnektivitás. Ezek a területek felelősek a figyelmi kontrollért és a hibafelismerésért, ami megmagyarázhatja a fokozott javaslatelfogadást. Emellett növekedhet az insula aktivitása, mely az öntudatért és a belső érzésekért felelős.

Fontos kiemelni, hogy a hipnózis nem kényszerítheti az egyént olyasmire, amit erkölcsileg elfogadhatatlannak tartana, vagy ami ellenkezik az akaratával. Az egyén mindig megtartja az irányítást, és bármikor megszakíthatja a hipnotikus állapotot.